110 éves a SINOSZ
ÜNNEPELJÜNK EGYÜTT!
2017. november 11.
Budapest, MOM SPORT Rendezvénycsarnok
Szövetségünk megalapításának 110. évfordulóját
egy országos, nagyszabású rendezvénnyel ünnepeljük meg 2017. november 11-én, melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Rendezvényünk helyszíne a XII. kerületi MOM SPORT Rendezvénycsarnok lesz.
Szeretnénk, ha sokan részesei lennétek a közös ünneplésnek, és emlékezetes élménnyel gazdagodnánk mindnyájan!
A rendezvényre színes, látványos színpadi műsorral, kiállítással, filmvetítéssel és játszóházas gyerekprogrammal készülünk, hogy kicsi és nagy is jól érezze magát. Ismét együtt tölthetünk egy felejthetetlen napot, amikor az egész országból összesereglik ezernyi siket és nagyothalló, idős és fiatal érdeklődő, így rég nem látott ismerősökkel találkozhatunk újra és új ismeretségekre tehetünk szert a sorstársi közösségben.
Tartsatok velünk, találkozzunk a SINOSZ 110. születésnapján!
Szövetségünk, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége 2017-ben ünnepli alapításának 110 éves évfordulóját.
esztendő – egy teljes évszázad és még egy évtized – mintegy 4 emberöltőnyi idő. Legalább ennyi generáció lépett egymás nyomdokaiba hajdani és jelenlegi tagjaink sorában.
Hej, ha mesélni tudna ez a matuzsálemi korú szervezet, mi mindenről szólna ez a végtelen történet!
Képzeljük el, hogy Szövetségünk egy öreg tölgyfa, melynek csemetéjét 1907-ben ültették el a siket sorstársak, de gyökerei még távolabbra, még mélyebbre nyúlnak – vissza az időben. Még távolabbra, hiszen az alapítás nem egyetlen év műve volt, hanem sokévnyi, -évtizednyi munka, törekvés és tervezés előzte meg.
Az 1700-as évek utolsó harmadában Európa több országában, majd az 1800-as évek elejétől kezdve körülbelül 100 év alatt hazánkban is sorra megalapították a siket – akkori szóhasználattal élve siketnéma – gyerekek oktatását lehetővé tevő iskolákat. Az írni-olvasni tudás, az alapismeretek elsajátítása, és a megélhetést biztosító szakmák megszerzése, vagyis a tanulás, valamint az intézményekben töltött évek által közösségekké kovácsolt siket emberek együttes szándéka teremtette meg az igényt és az alapot ahhoz, hogy az iskolapadból kikerülve is legyen számukra egy olyan támogató háttér, ahová tartozhatnak, ahonnan megértést és segítséget remélhetnek. Az egyes sorstársi közösségek összefogásával alakultak meg a 19. század legvégén a siketek társaskörei, egyletei, s ezzel párhuzamosan több – igaz, többnyire rövid életű – lapjuk is megjelent, melyek a tájékoztatás mellett szintén szerepet játszottak az önszerveződés folyamatában.
Az Oros Kálmán elnökletével működő „Egyetértés” társaskörben már 1893-ban megfogalmazódott, majd a következő években többször és több közösségben felmerült egy országos, a társaskörök tagságát összefogó egyesület megalakításának gondolata, azonban a tényleges megalapítás 1907-ig váratott magára, amit Oros Kálmán már nem ért meg. Az Otthon első elnöke Endlich József lett, aki egészen 1918-ig töltötte be ezt a tisztséget. Endlich már az Egyetértés társaskör elnökként sokéves, küzdelmes előkészítő munkát folytatott az országos egyesület létrejöttéért, majd annak megerősítéséért, így Orosé mellett az ő nevének is ott a helye Szövetségünk nagyjainak névsorában.
1907. augusztus 18-án, az alapítással „elültették” tehát mára terebélyes tölgyfává cseperedett egyesületünk „csemetéjét”, mely a „Cházár András” Országos Siketnémák Otthona nevet kapta.
Az azóta eltelt bő évszázad alatt e „fa” egyre erősödött, növekedett, a 20. század második felétől kezdve az egyesület helyi csoportjainak, szervezeteinek megalakulásával „számos ágat növesztett”, tagságát – a nagyothallókkal is egyesülve – megsokszorozta, így ma már csaknem 15 ezer tagot számlál.
Bár közben többször nevet változtatott, tevékenységi köre sokszorosan kibővült, az eszmeiség, a cél ma is ugyanaz, mint a kezdetekkor, az alapítók szándékával egyezően.
„Álljunk össze, s közös erővel munkálkodjunk azon, hogy intézményeket létesítsünk, amelyek önművelődésükön kívül, érdekeinket minden irányba képviseljék és védelmezzék, ügyünket és társadalmunkba való beilleszkedésünket fejlesszék és javítsák…”
(Oros Kálmán – Siketnémák Közlönye 1900. decemberi száma)
Egyetértés Társaskör
Elnök: Endlich József
Összejöveteleiket minden szombaton este a Szondy u. és Gyár u. sarkán lévő Molnár Vendéglőben tartják.
Magyar Siketnéma Kör
Elnök: Waldman Henrik
Összejövetelét minden vasárnap de. 10 órakor az Andrássy út és Nagymező utca sarkán levő Francais Kávéházban tartja.
Siketnémák Országos Segélyező Egyesülete
Elnök: Farber Ferenc
Összejöveteleit minden szombati napon, este, a Nagymező utca és Király utca sarkán levő Schreiber Kávéházban tartja.
Budapesti Siketnéma Ifjak Társasköre
Elnök: Krepp János
Összejövetelét szombatonként este, a Nefelejts u. és Garay u. sarkán levő Korompitz Vendéglőben tartja.
Szemelvények a megalakulással kapcsolatosan
„De Endlich nem csüggedt, fáradhatatlanul toborozta a híveket sorstársai körében Oros Kálmán eszméje, az Otthon megvalósításához.
Az „Egyetértés” Társaskörben Endlich buzdítása mellett, céltudatos, komoly munkával éveken át készítették elő az országos Otthon megvalósítását.
Kidolgozták az alapszabályokat, azt felterjesztették jóváhagyás céljából, ami végre 1907-ben megtörtént. Ekkor az „Egyetértés” Társaskör, mely akkor érte el a 20. fennállási évét, mindvégig Endlich József elnöklete alatt, kimondta a feloszlását, vagyonának a megalakítandó Otthon alapjára való átadását.”
A „Cházár András” siketnéma otthon alapszabályai
I. Az otthon czime és székhelye:
1.§ Az otthon czime: „Cházár András” országos siketnéma otthon
2.§ Az otthon székhelye: Budapest, de működése az egész országra kiterjed.
II. Az otthon czélja:
3.§ A székesfővárosban és Magyarországon élő, mindkét nembeli siketnémák erkölcsi önbecsérzését fokozni, a köz- és hazafias szeretetet fejleszteni, különösen a tagoknál a munkakedvet és élethivatás iránti szeretetet ébren tartani és fokozni; a szellemi műveltséget és közszellemet a siketnémák között közkinccsé tenni. A tagok összejövetelének, felolvasásoknak, kirándulásoknak, testgyakorlatoknak és egyéb mulatságoknak rendezése. Továbbá a szükségben szenvedő siketnémák (átutazók), betegségben sínylődők, munkanélküliek, keresetre képtelenek anyagi segélyezése és munkaközvetítés. Az otthon csak tagjainak közvetíthet munkát éspedig díjtalanul. Szegény siketnémákat 1 koronától 5 koronáig segélyezhet az otthon. Ily segélyek kiosztása csak évenként egyszer, karácsony ünnepén történik. Végül célja: egyesületi lap létesítése, szerkesztése és kiadása…
VI. Az otthon ügyvezetése:
22.§ A közgyűlés minden év február hó első vagy második vasárnapján tartatik meg. Erről a tagok két héttel előbb értesítendők…
Budapest, 1907. március 2.
Endlich József elnök • Krepp János jegyző
A „Cházár András” Országos Siketnéma Otthon alakuló közgyűlése
1907. december 8. Ily előzmények után alakult meg a „Cházár András” Országos Siketnéma Otthon Budapesten, a VIII. Baross utca 73. sz. alatti Watzula-féle vendéglőben 898.58 korona készpénz és 1044.94 korona értékpapír vagyonnal, mint alappal. Jelentős vagyon volt ez akkor egy újonnan megalakult egyesületnek és ez bizonyítja Endlich gondosságát, azt a komoly törekvést, hogy a megalakítandó Otthont erős alapokra helyezze és e célból feláldozta a 20 éves „Egyetértés” Társaskört, ezzel az erőknek az Otthonba való koncentrálása szükségességét is dokumentálva.
Az Otthon első választott vezetősége a következőkből állt: Endlich József elnök, Vaszary László alelnök, Molnár István jegyző, Aufner János pénztáros, Bozsók Lajos ellenőr, Schock Lipót, Barinka István, Mészáros Ferenc, Erdélyi Imre rendes- és Bodnár Géza, Szendy Dezső pótválasztmányi tagok.
A megalakulás idejében összesen 38 rendes tag, az első alapító tag özv. Oros Kálmánné, az első pártoló tag pedig Breuer Ármin nyomdatulajdonos volt.
Önszerveződésünk mérföldkövei
| 1887 | Az „Egyetértés” Társaskör megalapítása |
| 1890-es évek | A „siketnémák” további társasköröket, egyleteket hoztak létre. |
| 1907. október 25. | A Belügyminisztérium jóváhagyta a „Cházár András” Országos Siketnéma Otthon alapszabályát |
| 1907. december 8. | A „Cházár András” Országos Siketnéma Otthon megalakulása |
| 1923 | a Magyar Nagyothallók Országos Egyesülete létrejötte |
| 1950. május | A Siketnémák Szövetségének első közgyűlése |
| 1950-56 | Sorra alakultak a Siketnéma Szövetség csoportjai: Szeged, Győr, Debrecen, Szombathely, Pécs, Veszprém, Kecskemét, Miskolc, Budapest, Sopron, Bp.-i nagyothallók, Nyíregyháza, Szolnok, Kaposvár, Salgótarján, Békéscsaba, Bonyhád, Vác, Cegléd, Hódmezővásárhely (1962). |
| 1951 | A Szövetség felvétele a Siketek Világszövetségébe (WFD) |
| 1952. április | A Siketnémák Szövetsége felvette a Siketek és Nagyothallók Szövetsége elnevezést. |
| 1970-es évek 2. fele – ’80-as évek eleje | További csoportok alakultak: Zalaegerszeg, Szekszárd, Tatabánya, Esztergom, Eger. |
| 1977. január | A Siketek és Nagyothallók Szövetsége felvette a Hallássérültek Országos Szövetsége elnevezést. |
| 1992. augusztus | Felvétel a Nagyothallók Nemzetközi Szövetségébe (IFHOH) |
| 1995. április 29. | A Hallássérültek Országos Szövetsége felvette a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) elnevezést. |
| 1997. május 4. | Ünnepélyesen átadták a SINOSZ balatonfenyvesi üdülőjét. |
| 2004. május 5. | A SINOSZ a Siketek Európai Szervezete (EUD) tagja lett. |
Néhány beszédes számadat, a teljesség igénye nélkül:
- Az alapításkori 38 főről taglétszámunk közel 14.500 (14 466) főre duzzadt.
- Szövetségünk országszerte 13 jelnyelvi tolmácsszolgálatot működtet megyei szervezeteiknél, valamint a KONTAKT Tolmácsszolgálat is fenntartásunkban működik.
- Valamennyi megyében, 19 városban jogsegélyszolgáltot működtetünk, amelyeknél közhasznú szolgáltatásként ingyenes jogi tanácsadást nyújtunk a SINOSZ tagjainak és más ügyfeleknek is.
- Napjainkban már 18 megyei és 21 helyi szervezettel büszkélkedhetünk! Az önálló tagszervezetként működő SINA HBME-vel együtt hazánk teljes területén jelen vagyunk, könnyen elérhetően a siket és nagyothalló emberek számára egyaránt.
- Szövetségünk ingatlanvagyona jelentős értéket képvisel, ezzel biztos támaszt nyújt a hosszú távú fennmaradáshoz. Saját tulajdonú helyiségekben működő, vidéki szervezeteink száma 11, emellett budapesti, országos székházunk, fővárosi Sportcentrumunk (avatás éve: 1987; a területén működő Sportcsarnok 2012-ben vette fel Emszt Kálmánné nevét) és balatonfenyvesi üdülőnk (építés éve: 1995) szintén saját ingatlanban működik. Emlékeztek? Az alapítás idején – saját helyiség híján kávéházakban, vendéglőkben tartották összejöveteleiket a sorstársi közösségek. Mára – kiegyensúlyozott gazdálkodásunknak köszönhetően – valamennyi megyei és helyi szervezetünk vagy saját, vagy bérelt helyiségben működhet!
Bátran mondhatjuk, hogy a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége nemcsak a korára, a hazai civil szervezetek között is kiemelkedően nagy múltjára lehet büszke, hanem mindazokra az eredményekre is, melyeket a 110 év alatt felmutathatunk. Kedves Tagjaink, legyetek büszkék Ti is, hogy ehhez a Szervezethez tartoztok!
Reméljük, hogy programjainkat, szolgáltatásainkat, érdekképviseleti tevékenységünket a következő évtizedekben is hasonló színvonalon tudjuk biztosítani, hogy a következő generációk siket és nagyothalló tagjai is bizalommal fordulhassanak az „OTTHON”-hoz!
Forrás, felhasznált irodalom:
A Taigetosz árnyékában – Siketek és nagyothallók képes története (Herbszt Róbert – Kárpátiné Kassai Kornélia – Podani János – Szepessyné Judik Dorottya, 2009)
Vasák Iván: A magyar siketek és nagyothallók egyesületi életének krónikája (1997)
Küldetésünk
A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége – mint közhasznú, országos érdekvédelmi szervezet – a Magyarországon élő siketek és nagyothallók társadalmi integrációjának előmozdításáért tevékenykedik. Ennek érdekében a jogszabályokban foglaltak megvalósításának szorgalmazásával segíti életminőségük javulását, valós szükségleteken és igényeken alapulva ösztönzi az akadálymentesítési folyamatokat, közösségi színtereket, szolgáltatásokat biztosít.
